Jn 5,1–15
Miért fekszenek ott? Mit várnak? Honnan várják a gyógyulást, és honnan jön ténylegesen?
Vakok és más gyógyíthatatlan betegek – hiába mentek volna orvosokhoz.
A víz megmozdulását látják (csak azt), és tudják, hogy angyal teszi. (János is így hiszi, így írja.)
Az angyal Isten küldötte – a segítséget végső soron Istentől várták.
Voltak, akik valóban meggyógyultak, de Isten többet akar adni…
Jézus megszólít egy ott fekvő beteget – mert többet akar adni neki a testi gyógyulásnál.
„Akarsz-e meggyógyulni?” – nemcsak a testi gyógyulásra vonatkozik, hanem a vele való kapcsolatra is, ez később derül ki. (Ld. samáriai asszony: „Adj innom!”)
Az sem egyértelmű, hogy valaki meg akar-e gyógyulni testileg. 38 éve így él, onnantól más lesz az életmódja, akár félhet is tőle. Más lesz az emberekhez való viszonya is: ugyanolyan értékes lesz a szemükben…
A Krisztussal való új élettől is félhet valaki, amikor döntésre hívják: „magamat kellene adnom”.
„Nincs emberem… más lép be előttem”: nem egyenes válasz, de Jézus meghallja benne, hogy szeretne meggyógyulni. „Nincs, aki beemeljen” – ezt csak egy egészséges ember tudná megtenni, de aki meggyógyul, elmegy. Mi, mint gyógyultak, elmegyünk, vagy mentünk másokat? Nekünk nem a tóba kell beemelnünk, hanem Jézushoz vinnünk.
Ahogy ennek az embernek sem kell bemennie a tóba: „kelj fel, vedd az ágyadat, és járj”. Ez egy isteni hatalommal kimondott parancs, amit azért tud az ember végrehajtani, mert Isten Fia mondja.
A „kelj fel és járj” parancs legyőzi a testi betegséget.
A „vedd fel az ágyadat” parancs legyőzi a törvény (az emberek által kiegészített vallási törvény) megkötöző erejét.
Így jár együtt Jézusnál a testi és lelki gyógyulás. Ő erre kérdezett rá azzal, hogy „akarsz-e meggyógyulni”.
Ez viszont az Ővele való személyes kapcsolatban van. A 38 éve beteg a gyógyulásakor még nem ismeri Jézust. Ezért kell még találkoznia vele.
A tóparton is Jézus kereste őt, a templomban is. Ő keresi az embert.
Akik nem ismerték meg személyesen Jézust, továbbra is csak a törvényre tudnak hivatkozni.
„Aki meggyógyított, az mondta…”: aki ilyet tud tenni velem, annak hatalma van, az parancsolhat nekem – erre már rájött.
Jézus a templomban az emberrel a bűneiről kezd beszélni.
„Többé ne vétkezz…” – ez is egy isteni parancs, csak az újonnan született ember tud „nem vétkezni” – Jézus folyamatos segítségével.
„… hogy rosszabbul ne legyen dolgod” – ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy visszakapja ugyanazt a betegséget. || Lk 11,24–26: ha üres marad a ház, ha nincs benne Jézus, „gonoszabb lesz az elsőnél”. Jézus tehát arra szólítja fel, hogy Őt fogadja be.
„Jézus az, aki meggyógyította” – bizonyságtétel. Akkor magát Jézust üldözték érte, ma a követőit. Ha valaki azt mondja, hogy Jézus gyógyította meg, próbálják másképpen magyarázni, agyonhallgatni, elhallgattatni… főleg, ha nemcsak a testi gyógyulásról, egy-egy probléma megoldódásáról beszélünk, hanem arról is, hogy az Övé vagyok.